Pseudomonas aeruginosa

A Pseudomonas aeruginosa egy rendkívül sokoldalú és aggasztó baktérium, különösen az egészségügyi környezetben. (→ 18/1998. (VI. 3.) NM rendelet a fertőző betegségek és a járványok megelőzése érdekében szükséges járványügyi intézkedésekről)

Milyen fertőzéseket okozhat?

A Pseudomonas aeruginosa gyakran opportunista kórokozóként viselkedik, ami azt jelenti, hogy ritkán támadja meg az egészséges embereket. Azonban az immunrendszer legyengülése esetén (például égési sérülések, cisztás fibrózis, cukorbetegség, rák, szervátültetés, vagy mechanikus lélegeztetés esetén) súlyos fertőzéseket okozhat.

A fertőzések a test különböző részein jelentkezhetnek, többek között:

• Légzőszervi fertőzések: Különösen a ventilátorhoz kapcsolódó tüdőgyulladás (VAP) az intenzív osztályokon. (→ a Nemzeti Nosocomiális Surveillance Rendszer – NNSR jelentési kötelezettség)
• Húgyúti fertőzések: Gyakran katéterrel élő betegeknél.
• Bőr- és lágyrész-fertőzések: Különösen égési sérülések esetén, de okozhat folliculitist (szőrtüszőgyulladást) vagy sebfertőzéseket is.
• Véráramfertőzések (szepszis): Ezek rendkívül súlyosak és akár halálosak is lehetnek.
• Szemfertőzések: Pl. kontaktlencse-viselők körében.
• Csont- és ízületi fertőzések.
• Fülgyulladás (otitis externa).

Hol található meg és hogyan terjed?

Ez a baktérium széles körben elterjedt a környezetben, megtalálható a talajban, a vízben, sőt még az élelmiszerekben is. A kórházi környezetben különösen a nedves területeket kedveli, mint például:

• Mosdók, csapok, zuhanyfejek.
• Légzőkészülékek és párásítók.
• Katéterek és egyéb orvosi eszközök.
• Dialízis gépek.

A baktérium terjedhet:

• Szennyezett felületekkel vagy eszközökkel való érintkezés útján.
• Személyről-személyre, például szennyezett kezek által.

(→ kapcsolódó jogszabály: 61/1999. (XII. 1.) EüM rendelet a biológiai tényezők hatásának kitett munkavállalók egészségének védelméről)

Miért olyan veszélyes a Pseudomonas aeruginosa?

A fő ok a kiemelkedő antibiotikum-rezisztenciája. A WHO a „prioritásos kórokozók” listájára sorolta, mivel gyakran mutat multirezisztenciát (MDR), ami azt jelenti, hogy számos gyakran használt antibiotikummal szemben ellenálló. (→ Magyarország: Nemzeti AMR Stratégia, NNK jelentések, OGYÉI adatbázis) Ez rendkívül megnehezíti a fertőzések kezelését és növeli a mortalitást.

A rezisztencia kialakulásának mechanizmusai sokrétűek:

• Belső (intrinsic) rezisztencia: A baktérium sejtfala alacsony áteresztőképességű, és speciális efflux pumpákkal rendelkezik, amelyek aktívan kipumpálják az antibiotikumokat a sejtből.
• Szerzett rezisztencia: Mutációk révén vagy génátadás útján (pl. plazmidokról) további rezisztenciagénekhez juthat.
• Biofilm képzés: A baktériumok biofilmet hozhatnak létre, ami egy nyálkás réteg, amelyben elrejtőznek az immunrendszer és az antibiotikumok elől, tovább nehezítve a kezelést.

Megelőzés és kezelés

A Pseudomonas aeruginosa fertőzések megelőzése kulcsfontosságú, különösen az egészségügyi intézményekben. Ez magában foglalja a szigorú higiéniai szabályok betartását, a kézfertőtlenítést, az orvosi eszközök megfelelő sterilizálását és a vízellátó rendszerek rendszeres ellenőrzését. (→ pl. 37/1996. (X. 18.) NM rendelet a közfürdők üzemeltetésének feltételeiről, valamint 49/2015. (XI. 6.) EMMI rendelet a Legionella megelőzéséről – analóg kockázatkezelési kötelezettségek)

A kezelés kihívást jelent az antibiotikum-rezisztencia miatt. A terápia általában a baktérium antibiotikum-érzékenységének tesztelésén alapul, hogy megtalálják a még hatékony szereket. Gyakran kombinált antibiotikum-kezelésre van szükség, és folyamatosan fejlesztenek új antibiotikumokat, amelyek képesek felvenni a harcot a multirezisztens törzsek ellen (pl. cefiderocol, ceftazidime/avibactam, ceftolozane/tazobactam – ezek mind OGYÉI által engedélyezett készítmények Magyarországon).

Fontos, hogy a betegek pontosan a felírt módon szedjék az antibiotikumokat, és befejezzék a teljes kúrát, még akkor is, ha jobban érzik magukat, hogy minimalizálják a rezisztencia kialakulásának kockázatát. (→ gyógyszerbiztonsági előírás: 44/2004. (IV. 28.) ESzCsM rendelet a gyógyszerek rendeléséről és alkalmazásáról)